2007. szept. 29.
zurbaran
2007. szept. 29. 16:39, a bejegyzést kikiroller írta
| még nincsenek kommentek
Címkék: annonciation, marie, zurbaran
A nap gyilkos sugarai kissé ferdébben dőltek be a lefüggönyzött műterem résein, egy sugár végigpásztázott a sarokba állított díványon, melyen egy hortyogó test feküdt, tátott szájjal, és a sugár, akár egy fénymásoló scanner, végigsimította a rongyokbacsavart testett, majd megpihent a szendergő szemén.
A mester ébredezni kezdett és rögtön a még délelőtt odahagyott vásznára tekintett.
A festmény már csaknem készen volt. Egy lány, vörös ruhában, mélytengerkék köpenyben, nyakában sárga muszlin, egy könyv előtt áll és balkezével a mellét fogja. Jobbját tenyerét felfeléfordítva nyújtja előre, mint aki vénáját ajánlaná vérvételre. Szemek lehúnyva. Ez a nő élvez, mindez nem vitás. Belül, mélyen magában, odahagyva az őt körülvevő létet, magábafordulva, önkívületben élvez.
Talán az előtte fekvő nyitott könyvből olvasott valamit, ami megindította fantáziáját és ez, testében a hormonok őrült táncát.
A képeknek mindig jelentése van, minden tárgynak, mozdulatnak szimbolikája, jelzése.
De mit szólnak majd ezek a bigott franciskánusok, akik sokkal inkább Jézusról és saját nagylelkűségükről várnak valamilyen látomásos képet?
Rosszkor születtem, vagy talán rossz helyen, gondolta Francesco.
Sebaj, gondolta tovább. Majd azt a címet adom neki: Mária, a foggantatás pillanatában.
Ebbe aztán senki sem köthet bele.
